COFOLA International 2022. Current Challenges of Resolution of International (Cross-Border) Disputes
KapitolaCan Robot Judges Solve the So-Called “Hard Cases”?
Rok vydání: 2022https://doi.org/10.5817/CZ.MUNI.P280-0231-2022-16
Abstrakt
From the perspective of legal theory, there are two types of cases for judges to decide: “easy cases” and “hard cases”. This line of thought relates to cases that are decided by humans. The last few years have seen rapid progress in the development of artificial intelligence, and an increasing number of ideas have been put forward that envisage the transfer of algorithmic task execution to the world of law. Legal theory and jurisprudence are interdependent, and a solution needs to be found to the question of how much algorithms can reduce the burden on the judiciary in the application of the law. This problem is not alien to legal theory, since the idea of law as an axiomatic system and the idea of judgment machines was already present in Leibniz’s philosophy.
Klíčová slova
Hard Cases; Leibniz; Mechanical Decision-Making; Robot Judges.
Reference
ANTOGNAZZA, M. R. Leibniz. An Intellectual Biography. Cambridge: Cambridge University Press, 2009, 623 p. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781139012805
ARMGARDT, M. Leibniz as legal scholar. Fundamina. 2014, Vol. 20, no. 1, pp. 27–38.
ARTOSI, A., PIERI, B., SARTOR, G. Introduction. In: ARTOSI, A. et al. (eds.). Leibniz: Logico-Philosophical Puzzles in the Law. Philosophical Questions and Perplexing Cases in the Law. Dordrecht: Springer, 2013, pp. XIII–XXXVI.
ARTOSI, A., SARTOR, G. Leibniz as jurist. In: ANTOGNAZZA, M. R. (ed.). The Oxford Handbook of Leibniz. Oxford: Oxford University Press, 2018, pp. 641–663. DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-007-5192-7
BENCZE, M. “Nincs füst, ahol nincsen tűz.” Az ártatlanság vélelmének érvényesülése a magyar büntetőbíróságok gyakorlatában. Budapest: Gondolat Kiadó, 2016, 194 p.
BERKOWITZ, R. The Gift of Science. Leibniz and the Modern Legal Tradition. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 2005, 214 p. DOI: https://doi.org/10.4159/9780674020795
BIX, B. H. A Dictionary of Legal Theory. Oxford: Oxford University Press, 2009, 226 p.
BOUCHER, P. What Kind of Legal Rationalism? In: DASCAL, M. (ed.). Leibniz: What Kind of Rationalist? Dordrecht: Springer, 2008, pp. 231–249. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-4020-8668-7_15
BREWER, S. Law, Logic and Leibniz. A Contemporary Perspective. In: ARTOSI, A. et al. (eds.). Leibniz: Logico-Philosophical Puzzles in the Law. Philosophical Questions and Perplexing Cases in the Law. Dordrecht: Springer, 2013, pp. 199–226.
CAIRNS, H. Legal philosophy from Plato to Hegel. Baltimore, Maryland: The John Hopkins Press, 1949, 598 p. DOI: https://doi.org/10.1353/book.68507
DASCAL, M. (ed.). G. W. Leibniz: The Art of Controversies. Dordrecht: Springer, 2006, 520 p.
EÖRSI, Gy. Összehasonlító polgári jog. Jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai [Comparative civil law. Types of law, groups of law and paths of legal development]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975, 632 p.
FRIEDELL, E. Az újkori kultúra története I. Az európai lélek válsága a fekete pestistől az I. világháborúig. Bevezetés, reneszánsz és rokokó [History of culture. I. The crisis of the European soul from the black plague to World War I. Introduction, renaissance and rococo]. Budapest: Holnap Kiadó, 1998, 735 p.
GELLIUS, A. Attikai éjszakák [Attic Nights]. Budapest: Franklin Társulat, 1905, 708 p.
HART, H. L. A. A jogi érvelés problémái [The problems of legal reasoning]. Jogesetek Magyarázata, 2010, no. 3, pp. 87–94.
LEIBNIZ, G. W. Inaugural Dissertation on Perplexing Cases in the Law. In: ARTOSI, A. et al. (eds.). Leibniz: Logico-Philosophical Puzzles in the Law. Philosophical Questions and Perplexing Cases in the Law. Dordrecht: Springer, 2013, pp. 71–118. DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-007-5192-7_2
LENDVAI, F. A gondolkodás története [The history of thinking]. Budapest: Móra Könyvkiadó, 1983, 228 p.
LŐRINCZ, Gy. A mesterséges intelligencia alkalmazásával hozott döntés jogi megítélésének egyes kérdései [Some questions on the legal assessment of a decision using artificial intelligence]. Gazdaság és Jog. 2019, no. 4, pp. 1–7.
MARMOR, A. Interpretation and Legal Theory. Oxford: Hart Publishing, 2005, 179 p.
MARTIN, J. N. Leibniz’s De arte combinatoria. University of Cincinnati [online]. 2003, 17 p. [cit. 1. 5. 2022]. Available at: https://homepages.uc.edu/~martinj/Rationalism/Leibniz/Leibniz%20-%20Art%20of%20Combinations%201666.pdf
PAKSY, M. A jog barokk birodalma. A jogtudomány helye Leibniz életművébe [The baroque realm of law. The place of jurisprudence in Leibniz’s oeuvre]. Különbség. 2017, no. 1, pp. 247-281.
PAKSY, M. Leibniz, a jogász – Leibniz, a filozófus. Észrevételek az életmű jogtudományai vonatkozásairól [Leibniz the lawyer – Leibniz the philosopher. Reflections on the jurisprudential aspects of his life’s work]. Working Papers in Philosophy. 2015, no. 5, pp. 1–20.
PEARCE, J. Programming and Meta-Programming in Scheme. New York: Springer, 1998, 341 p. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-4612-1682-7
PŐDÖR, L. The nature of “easy case-hard case” distinction in judicial decision-making – A legal theoretical approach. Doctoral thesis. Győr: Széchenyi István University Doctoral School of State and Law, 2021, 285 p. Available at: https://doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/details/id/38839/m/3620 [cit. 1. 5. 2022].
RITÓ, E., CZÉKMANN, Z. Okos megoldás a közlekedésszervezésben – avagy az automatikus döntéshozatali eljárás egy példán keresztül. Miskolci Jogi Szemle, 2018, no. 2, pp. 104–118.
RUSSEL, B. A Critical Exposition of the Philosophy of Leibniz. London: Routledge, 1992, 311 p.
SZABÓ, M. A jogdogmatika előkérdéseiről [On the preliminary questions of legal dogmatics]. Miskolc: Bíbor Kiadó, 1996, 309 p.
SZABÓ, M. Mi a “precedens”? Előadások a precedensek szerepéről a magyar joggyakorlatban. Jogesetek Magyarázata. 2012, no. 2, pp. 74–75.
SZABÓ, M. Logica Magna. Utazások a logika birodalmában [Logica Magna. Journeys in the empire of logic]. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2014, 212 p.
SZABÓ, M. Rendszeres jogelmélet [Systematic legal theory]. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2014, 269 p.
SZABÓ, M. Ars casus formandi. In: SZIGETI, P. (ed.). Ordo et connexio idearum. Ünnepi tanulmányok Takács Péter 65. születésnapjára [Ordo et connexio idearum. Celebratory Studies for Péter Takács’ 65th birthday]. Budapest, Győr: Gondolat Kiadó, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, 2020, pp. 173–186.
VANDEVELDE, K. J. Thinking Like a Lawyer. An Introduction to Legal Reasoning. Boulder, Colorado: Westview Press, 2011, 332 p.
VARGA, Cs. Leibniz és a jogi rendszerképzés kérdése [Leibniz and the Question of Legal System-Formation]. Jogtudományi Közlöny. 1973, no. 11, pp. 599–608.
VARGA, Cs. Politikum és logikum a jogban. A jog társadalomelmélete felé [Politics and logic in law. Towards a social theory of law]. Budapest: Magvető Kiadó, 1987, 501 p.
VARGA, Cs. A jogi gondolkodás paradigmái [Paradigms of Legal Thoughts]. Budapest: Szent István Társulat, 2006, 504 p.
WRÓBLEWSKI, J. A jogi szillogizmus és a bírói döntés racionalitása [Legal syllogism and the rationality of judicial decisions]. In: BÓDIG, M., SZABÓ, M. (eds.). Logikai olvasókönyv joghallgatók számára. Miskolc: Bíbor Kiadó, 1996, pp. 209–223.
ZŐDI, Zs. Gépek a jogban. Jogelméleti gondolatok a számítógépek jogalkalmazásáról [Machines in law. Legal Theoretical Thoughts on the Application of Law by Computers] [online]. Jogelméleti Szemle. 2013, Vol. 2 [cit. 22. 3. 2022]. Available at: http://jesz.ajk.elte.hu/zodi54.pdf
ZŐDI, Zs. Hogyan változtatja meg a jog nyelvezetét a számítógép? A logika és a tekhné a jogban [How Does Computers Change the Language of Law? Logic and practical knowledge in law]. Glossa Iuridica. 2014, no. 2, pp. 114–125.
ZŐDI, Zs. A digitalizáció hatása a jogászi szakmára [The impact of digitalisation on the legal profession]. Gazdaság és jog. 2018, no. 12, pp. 3–9.
ZŐDI, Zs. A robottanácsadók jogi problémái: hogyan szabályozzuk a robotokat? [Legal problems for robot advisors: how to regulate robots?]. Állam- és Jogtudomány. 2020, no. 4, pp. 108–128.